Reggel behívtak egy teára a rendőrök. Jól esett, mert elég hűvös volt a reggel, fagy volt. Csakhogy hamar elkezdett olvadni, amint besütött a nap. Összepakoltam és gurultam lefele. A betonozott út nem volt tökéletes a lejtőzésre, mert kicsit rázott. De legalább volt valami burkolat! Egy bizonyos pontig. Aztán jeges-saras betört pocsolyás földúton haladtam tovább, mindenfele

Fent Bumburaitben emberek nem nagyon voltak kinn az utcán, csaknem önmagam voltam. Átkeltem a patakon, aztán találkoztam egy helyivel. Együtt elmentünk a helyi vízerőműhöz, érdekelt a dolog. Azt hiszem, még sose láttam vízerőmű turbinákat ilyen közelről. Felmentünk az ejtőcső mentén a lépcsőn. Én majd meghaltam, olyan gyenge voltam. Azt hiszem, egész nap nem ettem semmit.