Zichó Viktor

33. A GT road és Lahore

Az Islamabad Farm is Sheraz testvéréhez, Fayyazhoz tartozik. Meghívott, hogy lépjek át oda. Buta módon 4 órakor indultam el a lakásból, persze hamar besötétedett, december 20. itt se valami hosszú nap. Át kellett mennem Rawalpindin, ami nem volt valami nagy öröm. Dugó után dugó, őrült riksások és motorosok mindenfele. Majd elindultam délnek a GT roadon.

32. Végre sziklamászás!

Másnap egész végig esett az eső. Írtam pár embernek warmshowersen, írtam egy pár pakisztáni ismerősömnek, hogy tudnak-e nekem szállást szerezni valahol Islamabadban. Délután ellátogattam a Probike Islamabad nevű kerékpárboltba. Kérdeztem, hogy van-e Deore hátsó váltójuk. Turkáltak mindenfele. A legjobb váltó, amit elő tudtak bányászni, az egy Altus volt. Probike, azazzz. De nem volt ott semmi,

31. Nem engedhetjük meg – de mégis

Éjjel 11 körül felriadtam. Valaki bejött a szobámba és felnyomta a villanyt. Riadtan felnéztem, két kikerekedett szemű fazon állt az ajtóban és bámultak rám. ITT MEG MI A F*** VAN?!? Ezt mondtam nekik. Így, magyarul. Hát nem hiszem el. Itt alszok a szobámban és erre bejön valaki a szobámba és tátott szájjal, kikeredett szemmel  bámul

30. Kezdek megőrülni a rendőrségtől

Egy nagyon szimpatikus almafa ültetvényt találtam bal kéz felől, az autópálya mellett. Itt még nem volt kerítés, így simán le tudtam tolni a bringámat a gyümölcsöskertbe. Jó nagy gyümölcsös volt, ideálisnak tűnt egy nyugis vadkempingre. Jó alaposan körbe néztem, aztán feldobtam a sátrat egy szimpatikus helyen. Megettem a vacsorámat, ami rendkívül primitív és igen finom